2014- ben két Európa Uniós pályázatot nyer a hitközség és megkezdődik az ingatlan eddig nem látott mértékű modernizációja. 2015-ben az előjáróság Dr. Szántó Lászlóról az otthon orvosi ellátását 30 éven keresztülönkéntes munkában vállaló kiváló orvosról nevezi el az intézményt. Az új név: DR. SZÁNTÓ LÁSZLÓ SZERETETOTTHON A TIOP-3.4.2-11/1-2012-0047 sz. Pécsi Zsidó Hitközség szeretetotthonának korszerűsítése c.… Read More »
A Citrom utcai zsinagóga hamar szűknek bizonyult, ezért elodázhatatlanná vált egy új templom építése. Grün Zsigmond, Justus Lipót,Justus Jakab, SchapringerJoachim, Engel Adolf, Reinfeld Sándor, Blau Hermann, Krausz Ábraham,dr. Ulmann Mór ésTrencsiner Joachim 1865-ben 14.050 Ft-ért megvették a belvárosban az ún. Hertelen- dy-házat és a környező telkeket, összesen mintegy 900 négyszögöl területet, és felajánlották a hitközségnek az új zsinagóga építésére. Erről a hitközség “konferenci- ájának”… Read More »
Weiszmayer Márk 1804-ben saját házában berendezendő zsinagóga létesítésre kért engedélyt a városi tanácstól. A kérelmét elutasították. Közben elhunyt Pécs ugyancsak a 18. sz. végén türelmi jogot kapott másik zsidó lakosa, Fuchs Salamon. Az árvák felnevelése érdekében Pécsre telepedett a bonyhádi származású Engel Péter, és elvette Fuchs özvegyét. (Ezzel azonban maga nem nyert türelmi jogot.) Engel megszerezte a mai… Read More »
A hitközség első rabbija, Lőw Izrael, 1788-ban Bonyhádon született, ahol atyja dáján (a hitközség bírója) volt. Abonyban kötött házasságot. Széleskörű ismeretei a rabbinikus irodalomban általános megbecsülést szereztek számára az akkor népes abonyi gyülekezetben, ahol valószínűleg kereskedőként működött és tiszteletbeli megbízásban látta el a hitközségi pénztárnoki teendőit. Egy forrás szerint itt éri őt a boldogasszonyi hitközség meghívása… Read More »
A Pécsi Zsidó Hitközség Szeretetotthonát 1938-ban építette meg a közösség idős, elesett tagjai számára. Az épület az akkori kor legmodernebb eszközeivel készült, így nem csoda, hogy lakói elégedettek voltak. Azóta történtek ugyan kisebb változtatások, de a lakók életét jelentősen befolyásoló átalakítások nem. A TIOP-3.4.2-11/1-2012-0047 sz. Pécsi Zsidó Hitközség szeretetotthonának korszerűsítése c. projektnek köszönhetően a töredékére… Read More »
A Pécsi Zsidó Hitközség 2011 decembere óta működteti ismét a Pécs, Tímár u. 5. sz. alatti épületében a Szeretetotthont. Az épületet a Hitközség 1938-ban építette, az akkori kor legmodernebb eszközeivel, funkciója akkor is a közösség idős elesett tagjai számára nyújtott ellátás volt. A mai kor kihívása, és saját magunkkal támasztott elvárás is, hogy minél kisebb… Read More »
1848 márciusában és áprilisában az ország több városában is történtek antiszemita megmozdulások. Ezek sorát a pozsonyi zavargások nyitották meg, ahol március 19-én kezdtek tüntetni a zsidók ellen. A három napig tartó rendzavarás során megtámadták a zsidók házait, kifosztották üzleteiket, műhe- lyeiket. Hasonló atrocitásokra került sor pl. Székesfehérváron, Kassán, Pesten és néhány mezővárosban, pl. Szombat- helyen… Read More »
A pécsi zsidó családok többsége Baranya falvaiból (az első rabbi, Lőw Izrael, Dárdáról) és a tolnai Völgység zsidócentrumából, Bonyhádról költözött a városba. A 18. század végén az első betelepülők egyike sem volt kereskedő. Az első részben említett Fuchs Salamon szűcs volt, de mivel abból megélni nem tudott, boltnyitási engedélyt kért a városi hatóságtól. Mikor ehhez majd… Read More »
Az I. részben említett türelmi engedély elnyerésén kívül volt még egy legális útja a zsidók városba költözésének. Kellő indokok alapján ún. commoránsként kaphatott valaki ideiglenes tartózkodási engedélyt, amely meghatározott időre szólt. Amennyiben az érintettek nem tudták meghosszabbíttatni az engedélyt, úgy ki kellett költözniük a városból. Mivel a városi tanács a zsidó bevándorlást mindenképp meg kívánta akadályozni,… Read More »
Arról, hogy éltek-e zsidók Pécsett a középkorban, nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Ha voltak is letelepedett zsidók az 1009 óta püspöki városban, a számuk nem volt olyan nagy, hogy szervezett közösségi életet élhettek volna. Az már inkább valószínűsíthető, hogy a térség gazdasági centrumát jelentő Pécs vásárait látogatták. II. Endre egy 1235-ben kelt rendeletében az egyházmegye területén lakó… Read More »
