A Citrom utcai zsinagóga hamar szűknek bizonyult, ezért elodázhatatlanná vált egy új templom építése. Grün Zsigmond, Justus Lipót,Justus Jakab, SchapringerJoachim, Engel Adolf, Reinfeld Sándor, Blau Hermann, Krausz Ábraham,dr. Ulmann Mór ésTrencsiner Joachim 1865-ben 14.050 Ft-ért megvették a belvárosban az ún. Hertelen- dy-házat és a környező telkeket, összesen mintegy 900 négyszögöl területet, és felajánlották a hitközségnek az új zsinagóga építésére.
Erről a hitközség “konferenci- ájának” 1865. február 14-én kelt német nyelvű jegyzőköny- ve számol be, és arról is, hogy mindjárt bizottságot hoztak létre, melynek az volt a feladata, hogy “lelkiismeretesen” megállapítsa az ülőhelyek díját az új zsinagógában, ill. a régiben állandó hellyel rendelkezők “ülőhely átviteli” díját. A bizottság tagjai voltak: Engel Adolf, Grün Zsigmond, Krausz Simon,Trencsiner Joachim, Justus Lipót, Rothmüller József, Kaufer Dávid, Krausz Ábrahám, Dr. Ulmann Mór, Steiner Lipót, Kastel Salamon, Markus Dávid.
A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy e bizottság tagjainak fele a régi zsinagógában is állandó ülőhellyel rendelkezett. Ha összehasonlítjuk a fenti telekvásárlókat ezzel a névsorral, akkor nagy pontossággal kikövetkeztethető, hogy kik voltak azok a tehetős kebelbéli tagok, akik megtudták váltani az ülőhelyüket az első zsinagógában.
Döntés született arról is, hogy minden hitközségi tagot össze kell hívni az új zsinagóga építése ügyében, és a megjelenteknek a fenti bizottság előtt aláírásukkal kell megerősíteni, hogy támogatják az ügyet és elfogadják a bizottság által meghatározott ülőhely-díjakat.
Ezt az egyetértő nyilatkozatot 119-en írták alá, az akkori hitközség háromnegyede. Így határozatot hoztak arról, hogy meg kell kezdeni az új templom építését. Erre megindult a tagok önkéntes jegyzése, amely 28.700 Ft-ot eredményezett. Imaszékekre 62.000 Ft jegyzés történt. A hitközség 45.000 Ft kölcsönt vett fel – részben saját tagjaitól. Sok utánajárással a vallás- és közoktatási miniszter 30.000 Ft kölcsönt szavazott meg az országos iskolaalapból. Így ezekből a forrásokból sikerült az új zsinagóga építésének anyagi feltételét biztosítani.
A z új pécsi zsinagógát már 1868 őszén használatba vette a zsidó közösség, a felszentelésre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.
Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 18-19. old.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény, Pécs, 1978, 493. old.
A ma is működő zsinagóga – melynek felépítéséhez I. Ferenc József az izraelita iskolai alapból 30 000 Forint kölcsönnel, Pécs városa pedig 200 000 db téglával járult hozzá – a Kossuth tér felé téglalábazatos vaskerítéssel, a Tímár és Goldmark utcák felé téglafallal övezett kertben szabadon álló, romantikus stílusú épület.
Főhomlokzata 1+3+1 tengelyes, a félköríves oromzatában óra, körülötte héber felirat: „Imaháznak fog neveztetni mind a népek számára” (Ézsaiás 56:7). A betűkkel jelzett évszám 628, ami 1868-nak, az építkezés befejezési évszámának felel meg. Az oromíven a két törvénytábla áll.
A középrész három árkádíves bejáratát féloszlopok választják el egymástól, az emelet ablakai ezt a tagolást megismétlik. Az ablakok felett terrakotta díszítőelemek, előttük áttört mellvédek. A két szélső falmezőt a női karzatokra vezető lépcsőházak bejáratai. ill. ablakai törik át. A kis kiülésű sarokrizalitokat tagoló pilaszterek tengelyében a főpárkányzatot kis gömbkupolák díszítik, előttük terrakotta pártázatos dísz.
Az oldalhomlokzatok 1+5+1 tengelyesek. Az északi oldal keleti végén a kóruskarzatra, a déli oldal keleti végén az orgonakarzatra vezető lépcsőházak ötszögletes, félgömbkupával zárt toldalékai ugranak ki a falsíkból.
A zsinagóga délnyugati irányból.
Forrás: Pécs Lexikon II. Kötet, “Zsinagóga” szócikk, Mendöl Zsuzsa leírása alapján. (Pécs, 2010, 426-427. oldal)
