rabbik – Pécsi Zsidó Hitközség https://pzsh.hu 7621 Pécs, Fürdő u. 1., tel.: 72/214-863 Tue, 24 Jan 2017 22:15:29 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.6.2 https://pzsh.hu/wp-content/uploads/2017/04/cropped-zsicon-32x32.png rabbik – Pécsi Zsidó Hitközség https://pzsh.hu 32 32 Az első pécsi Rabbi https://pzsh.hu/az-elso-pecsi-rabbi/ Thu, 05 Nov 2015 14:48:04 +0000 http://pzsh.hu/?p=180 Read More »]]> A hitközség első rabbija, Lőw Izrael, 1788-ban Bonyhádon született, ahol atyja dáján (a hitközség bírója) volt. Abonyban kötött házasságot. Széleskörű ismeretei a rabbinikus irodalomban általános megbecsülést szereztek számára az akkor népes abonyi gyülekezetben, ahol valószínűleg kereskedőként működött és tiszteletbeli megbízásban látta el a hitközségi pénztárnoki teendőit. Egy forrás szerint itt éri őt a boldogasszonyi hitközség meghívása rabbiszékébe. Életrajzi írásában ő erről nem tesz említést, magát dárdai és pécsi rabbiként, ill. Baranya megye főrabbijaként említi.
1826-ban kerül a dél-baranyai Dárdára (a Duna-Dráva három- szögbe, Eszéktől Északra. Ma Horvátországban van). Innen talmudtudományi levelezést folytat Szófér Mózes pozsonyi főrabbival, aki korának legnagyobb magyarországi rabbitekintélye volt. 1842-ben foglalja el a pécsi rabbiszéket.  Vallásilag a szigorúan tradicionális, ma ortodoxnak mondott, felfogás híve. Mikor Pécsre érkezik, még teljesen az ő gondolatvilágának megfelelő hitközségbe jön, de itt a világi műveltség gyors fejlődésével együtt mindinkább túlsúlyba jutnak azok a hívek, akik a liberálisabb vallásos szemlélet és gyakorlat elismerését várják a rabbitól. Így pl. ellenzi az énekkar bevezetését az istentiszteleteken, mivel ezt a hagyományokkal ellentétesnek ítéli.


Israel Löw főrabbi aláírása 1848. december 8-án.: “Israel Löw Oberrabiner (…) Löb. Barany Comitat

1857-ben – a hitközség belső békéjét megőrzendő – önként nyugalomba vonul, mivel nem kívánt azoknak a kedvében járni, akik “az idők szellemének megfelelő” rabbit akartak. Búcsúbeszédében ismertette  az okokat, amik erre a lépésre késztették. “Nem vagyok – mondotta – sem filozófus, sem doktor, sem hitszónok, hanem a régi értelemben vett rabbi vagyok, s nem is akarok más lenni.” Pécsről a Nagyváradon élő fiához költözik.
50 évnyi folyamatos irodalmi munkásság után 1867-ben Lembergben jelent meg aSzéfer Bét Jehuda ve- Jiszráel című kötete, amely zömében talmudtudományi értekezéseket tartalmaz és néhány prédikációt. Lőw Izrael 1869-ben hunyt el Nagyváradon.

A Pécsi Izraelita Hitközség elöljárósága Löw érdemei elismeréseképpen 1894-ben elkészítette az arcképét és a hitközségi tanácsteremben kifüggesztette.

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története.
Budapest, 1966, 44-45. oldal

]]>