A Szeretetotthon létrejöttének körülményeiről a Pécsett 37 évig szolgálatot teljesítő, főrabbi, Prof. Dr. Schweitzer József munkájából a következőket tudjuk:
„A közösségi életnek a hitközség mellett legfontosabb szervezete a Chevra Kadisa. Ennek működéséről egy 1938 évi jelentésből kapunk tájékoztatást. Ez azért is tarthat számot fokozott érdeklődésünkre, mert belőle megismerhetjük a korszak legjelentősebb létesítményének, a ma is fennálló Szeretetháznak építkezési költségeit. A szép és korszerű szociális intézmény a hitközség, A Chevra Kadisa és a Nőegylet együttes buzgólkodásának eredményeként jött létre. Már ennek előtte is volt a Hitközségnek Szeretetháza, egy szerény és mindössze 14 személy ellátására alkalmas házban, a Rét utca és a Rákóczi út sarkán. Ehelyett épül most a templom szomszédságában a Goldmark Károly ( akkor Jánosi Engel Adolf) utca és Tímár utca sarkán. Az impozáns, egy emeletes, modern, világos, hideg- meleg folyóvízzel ellátott szobákkal és tágas helyiségekkel, társalgóval, ebédlővel és minden egyéb szükséges felszereléssel. A főépület mellett különálló udvari dependanceot is építettek. A közös termekben eredetileg 9 férfit és ugyanannyi nőt helyeztek el. A kis szobákat házaspárok rendelkezésére bocsátották. A férőhelyek száma 46 volt. A tervezés Forbáth Andor építészmérnök munkája a kivitelezést egy szakemberekből álló bizottság ellenőrizte. 130 000 pengő állott rendelkezésre az építkezés céljaira, a tényleges kiadások 118 000 pengőt tettek ki. ….
…… A helyi hagyományok szerint a szeretetház létesítésének alapgondolata Reich Vilmosné nevéhez fűződik, aki a Nőegyletben végzett áldásos munkásságot, amíg e mostani új intézmény létrehozása Körül dr. Deutsch Zsigmond a hitközség elnöke széleskörű gyűjtőtevékenységet folytatott az anyagi alapok biztosításához. Érdekes, hogy adományaikat nem vonták meg a zsidóságból egyébként már régen kilépettek sem , mint a villányi eredetű és szőlőnemesítési munkáiról ismert Teleki család tagjai de egyes bankok is megküldték hozzájárulásaikat az időkre jellemzően nem saját nevükön. 1939 januárjának első napjaiban a nyilvános ünnepség mellőzésével adták át rendeltetésének a szeretetházat. Minden hittestvért meghívtak, hogy avatási ünnepség helyett működése első tíz napjában keresse fel az intézményt és személyesen győződjék meg arról, hogy „ a jótékonyság oltárán hozott áldozathoz méltó az eredmény””
(Prof. Dr. Schweitzer József A Pécsi Izraelita Hitközség története Bp 1966. MIOK 134-135 oldal.)
1944. október 15-én a német megszállás után az otthon lakóit szó szerint az utcára tetté és az épület a SS főhadiszállása lett.
A Felszabadulás után újra eredeti funkcióját kapta vissza a létesítmény, s immár állami fenntartás alatt segítette az idős emberek mindennapjait. Kezdetben a MIOK később elsősorban a városi tanács beutalójával lehetett bekerülni a népszerű szociális otthonba.
Bár az építmény államosítása – valószínűleg tévedésből – elmaradt, csak a rendszerváltás után kapta vissza a tulajdonjogot a Pécsi Zsidó Hitközség. A város bérleti díjat fizetett, de maga működtette a szeretetotthont.
2011. december 27-től a hitközség a működtetést is átvette a várostól.
Szeretetotthonunk a szociális törvény szerinti idősek otthona ellátást nyújtja, a lakókat az ország teljes területéről fogadni tudjuk.
Felvételi kérelemmel kapcsolatos információkat, adatlapokat a „Kérelem benyújtása” oldalon találnak.
