A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy e bizottság tagjainak fele a régi zsinagógában is állandó ülőhellyel rendelkezett. Ha összehasonlítjuk a fenti telekvásárlókat ezzel a névsorral, akkor nagy pontossággal kikövetkeztethető, hogy kik voltak azok a tehetős kebelbéli tagok, akik megtudták váltani az ülőhelyüket az első zsinagógában.
Döntés született arról is, hogy minden hitközségi tagot össze kell hívni az új zsinagóga építése ügyében, és a megjelenteknek a fenti bizottság előtt aláírásukkal kell megerősíteni, hogy támogatják az ügyet és elfogadják a bizottság által meghatározott ülőhely-díjakat.
Ezt az egyetértő nyilatkozatot 119-en írták alá, az akkori  hitközség háromnegyede. Így határozatot hoztak arról, hogy meg kell kezdeni az új templom építését. Erre megindult a tagok önkéntes jegyzése, amely 28.700 Ft-ot eredményezett. Imaszékekre 62.000 Ft jegyzés történt. A hitközség 45.000 Ft kölcsönt vett fel – részben saját tagjaitól. Sok utánajárással a vallás- és közoktatási miniszter 30.000 Ft kölcsönt szavazott meg az országos iskolaalapból. Így ezekből a forrásokból sikerült az új zsinagóga építésének anyagi feltételét biztosítani.
A z új pécsi zsinagógát már 1868 őszén használatba vette a zsidó közösség, a felszentelésre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 18-19. old.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény, Pécs, 1978, 493. old.

A ma is működő zsinagóga  – melynek felépítéséhez I. Ferenc József az izraelita iskolai alapból 30 000 Forint kölcsönnel, Pécs városa pedig 200 000 db téglával járult hozzá – a Kossuth tér felé téglalábazatos vaskerítéssel, a Tímár és Goldmark utcák felé téglafallal övezett kertben szabadon álló, romantikus stílusú épület.
Főhomlokzata 1+3+1 tengelyes,  a félköríves oromzatában óra, körülötte héber felirat: „Imaháznak fog neveztetni mind a népek számára” (Ézsaiás 56:7).  A betűkkel jelzett évszám 628, ami  1868-nak, az építkezés befejezési évszámának felel meg.  Az oromíven a két törvénytábla áll.
A középrész három árkádíves bejáratát féloszlopok választják el egymástól, az emelet ablakai ezt a tagolást megismétlik. Az ablakok felett terrakotta díszítőelemek, előttük áttört mellvédek. A két szélső falmezőt a női karzatokra vezető lépcsőházak bejáratai.  ill. ablakai törik át. A kis kiülésű sarokrizalitokat tagoló pilaszterek tengelyében a főpárkányzatot kis gömbkupolák díszítik, előttük terrakotta  pártázatos dísz.
Az oldalhomlokzatok 1+5+1 tengelyesek.  Az északi oldal keleti végén a kóruskarzatra, a déli oldal keleti végén az orgonakarzatra  vezető lépcsőházak ötszögletes, félgömbkupával zárt toldalékai ugranak ki a falsíkból.

A zsinagóga délnyugati irányból.

 Forrás: Pécs Lexikon II. Kötet, “Zsinagóga” szócikk, Mendöl Zsuzsa leírása alapján. (Pécs, 2010, 426-427. oldal)