2015-ben az előjáróság Dr. Szántó Lászlóról az otthon orvosi ellátását 30 éven keresztülönkéntes munkában vállaló kiváló orvosról nevezi el az intézményt. Az új név:

DR. SZÁNTÓ LÁSZLÓ SZERETETOTTHON

A TIOP-3.4.2-11/1-2012-0047 sz. Pécsi Zsidó Hitközség szeretetotthonának korszerűsítése c. projektnek köszönhetően a töredékére apadt közösség céljait ismét biztosítani tudja: modern, a lakók egészségügyi, mentális és kényelmi igényeit kielégítő idősotthon működtetését. A korszerűsítés hamarosan elkészül, a Dr. Szántó László Szeretetotthon 58 fő számára nyújthat a mai kor elvárásainak megfelelő ellátást.

Az otthonban olyan főzőkonyhát alakítottunk ki, mely nem csupán a hatóságoknak felel meg, de alkalmas a kóser ételek elkészítésére is. Az épület lehetőségeihez képest növeltük a lakók kényelmét és higiénés ellátásának feltételeit, három új fürdőszoba és mosdóhelyiség, valamint három mozgássérült mosdó kialakításra került.

A lakók nagyobb egészségügyi biztonságérzetét és egészségmegőrzését a jövőben nővérhívó rendszer, az újonnan kialakított betegszoba és az eddiginél nagyobb, modernebb orvosi szoba segíti.

Az épület egy külső lift megépítésével bővült, a teljes körű akadálymentesítésnek köszönhetően minden szintje megközelíthető mozgáskorlátozottak a vakok és gyengén látók, süketek és nagyothallók számára egyaránt.

A lakók biztonságának érdekében átalakult az épület tűzvédelmi rendszere. Tűzbiztos ajtók és füstmentes folyosók védik lakóink biztonságát. A komfortérzetüket pedig új bútorzat beszerzése növeli.

Lakóink egy része a projekt keretében megismerkedtek a számítógép és az internet használatával, elősegítve ezzel a távoli családtagokkal való kapcsolattartást. Munkatársaink pedig szakmai felkészítő tréningeken vettek részt a minőségi szakmai munkavégzés érdekében.

A mai kor kihívása, és saját magunkkal támasztott elvárás is, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk mögött. A KEOP-4.10.0/E/12-2014-0106 sz. Energiatakarékossági beruházás a Pécsi Zsidó Hitközség Szeretetotthonában c. projektnek köszönhetően az immár dr. Szántó László Szeretetotthon névre hallgató intézményünk a legmodernebb technológiával rendelkezik:

A melegvíz ellátásunkat napkollektor segíti. Az otthon üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen áramot ezentúl – legalábbis részben – napelemekkel biztosítjuk. Ugyanakkor arra is figyelünk, hogy minél kevesebb energiát kelljen fogyasztanunk, ezért az otthon minden fényforrását a legmodernebb ledes világítótestekkel láttuk el. Minden régi épületnek a hőszabályozás a leggyengébb pontja, ezért a falak 15 cm-es hőszigetelést kaptak és a fűtőrendszer is teljesen átalakult. Az energiahatékonyságot növeli a külső nyílászárók teljes körű cseréje.

Bízunk benne, hogy ennek a munkának köszönhetően lakóink nagyobb komfortérzete mellett gazdaságosabban működtethetjük otthonunkat.

A fejlesztés az Európai Unió támogatásából valósult meg.

Köszönjük a lehetőséget az Európai Uniónak, Magyarország Kormányának, Pécs M.J. Város vezetésének és Országgyűlési Képviselőinek.

A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy e bizottság tagjainak fele a régi zsinagógában is állandó ülőhellyel rendelkezett. Ha összehasonlítjuk a fenti telekvásárlókat ezzel a névsorral, akkor nagy pontossággal kikövetkeztethető, hogy kik voltak azok a tehetős kebelbéli tagok, akik megtudták váltani az ülőhelyüket az első zsinagógában.
Döntés született arról is, hogy minden hitközségi tagot össze kell hívni az új zsinagóga építése ügyében, és a megjelenteknek a fenti bizottság előtt aláírásukkal kell megerősíteni, hogy támogatják az ügyet és elfogadják a bizottság által meghatározott ülőhely-díjakat.
Ezt az egyetértő nyilatkozatot 119-en írták alá, az akkori  hitközség háromnegyede. Így határozatot hoztak arról, hogy meg kell kezdeni az új templom építését. Erre megindult a tagok önkéntes jegyzése, amely 28.700 Ft-ot eredményezett. Imaszékekre 62.000 Ft jegyzés történt. A hitközség 45.000 Ft kölcsönt vett fel – részben saját tagjaitól. Sok utánajárással a vallás- és közoktatási miniszter 30.000 Ft kölcsönt szavazott meg az országos iskolaalapból. Így ezekből a forrásokból sikerült az új zsinagóga építésének anyagi feltételét biztosítani.
A z új pécsi zsinagógát már 1868 őszén használatba vette a zsidó közösség, a felszentelésre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 18-19. old.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény, Pécs, 1978, 493. old.

A ma is működő zsinagóga  – melynek felépítéséhez I. Ferenc József az izraelita iskolai alapból 30 000 Forint kölcsönnel, Pécs városa pedig 200 000 db téglával járult hozzá – a Kossuth tér felé téglalábazatos vaskerítéssel, a Tímár és Goldmark utcák felé téglafallal övezett kertben szabadon álló, romantikus stílusú épület.
Főhomlokzata 1+3+1 tengelyes,  a félköríves oromzatában óra, körülötte héber felirat: „Imaháznak fog neveztetni mind a népek számára” (Ézsaiás 56:7).  A betűkkel jelzett évszám 628, ami  1868-nak, az építkezés befejezési évszámának felel meg.  Az oromíven a két törvénytábla áll.
A középrész három árkádíves bejáratát féloszlopok választják el egymástól, az emelet ablakai ezt a tagolást megismétlik. Az ablakok felett terrakotta díszítőelemek, előttük áttört mellvédek. A két szélső falmezőt a női karzatokra vezető lépcsőházak bejáratai.  ill. ablakai törik át. A kis kiülésű sarokrizalitokat tagoló pilaszterek tengelyében a főpárkányzatot kis gömbkupolák díszítik, előttük terrakotta  pártázatos dísz.
Az oldalhomlokzatok 1+5+1 tengelyesek.  Az északi oldal keleti végén a kóruskarzatra, a déli oldal keleti végén az orgonakarzatra  vezető lépcsőházak ötszögletes, félgömbkupával zárt toldalékai ugranak ki a falsíkból.

A zsinagóga délnyugati irányból.

 Forrás: Pécs Lexikon II. Kötet, “Zsinagóga” szócikk, Mendöl Zsuzsa leírása alapján. (Pécs, 2010, 426-427. oldal)

A hitközség tagjainak buzgóságát jól jellemzi, hogy három év működés után már saját zsinagógával rendelkeztek. A közösség 1841. júliusában megvette Vitéz Ferenc Citrom utcai telkét és a rajta lévő házat zsinagóga céljára átalakították. Az avatási ünnepségre 5603. év Elul havának 20. napján (1843. szeptember 15-én), a szokásos péntek esti istentisztelet előtt került sor.
Az avatási ünnepségre Lőw főrabbi alkalmi imádságos könyvet  jelentett meg, amely 9 oldalon német, 6 oldalon héber szöveget tartalmazott. Ez a pécsi Lyceum Nyomdának az első és talán egyetlen héber nyelvű terméke.
A Zrínyi utcai imaházból baldachin alatt átvitték a Tórákat az új templom kapuja elé, közben a 122., 127., 132. és 134. zsoltárt énekelték. Az új templom kapujához érve a 24. zsoltárt énekelték el. Ezután körmenet alakult a rabbival, a kántorral és a hitközség vezetőivel, akik kezükben a tórákkal háromszor körbejárták a tórafelolvasó emelvényt, miközben a 30., 90. és 91 zsoltárból énekelték a kiválasztott részleteket. A reggeli imádság hálaadó részének elimádkozása után a szokásos liturgia mellett elhelyezték a Tórákat a frigyszekrényben, majd megtartották a délutáni imádságot. Ennek végeztével mondta el Löw rabbi a templom avatására biblikus héberséggel szerkesztett imádságát, melynek befejező szakasza magyar fordításban így szól:
“Jákob ivadéka pedig találjon tetszést és jóakaratot az emberek szemében, Királyunknak, hatalmasainak és tanácsosainak szíve legyen irgalmas irántuk, hogy jót cselekedjenek még továbbra is az olyannyira megtiport Izraellel, hadd lássák mind a népek, hogy néped iránti szeretetedből igazságos embereket engedsz felettük uralkodni s tégy jót azokkal, akik velünk jót tesznek. Izrael pedig hadd éljen biztonságban és nyugalomban lakozásának földjén, a Messiásnak még napjainkban való eljöveteléig, Ámen.”

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története,
Budapest, 1996, 23-37. oldal

Israel Löw főrabbi aláírása 1848. december 8-án.: “Israel Löw Oberrabiner (…) Löb. Barany Comitat

1857-ben – a hitközség belső békéjét megőrzendő – önként nyugalomba vonul, mivel nem kívánt azoknak a kedvében járni, akik “az idők szellemének megfelelő” rabbit akartak. Búcsúbeszédében ismertette  az okokat, amik erre a lépésre késztették. “Nem vagyok – mondotta – sem filozófus, sem doktor, sem hitszónok, hanem a régi értelemben vett rabbi vagyok, s nem is akarok más lenni.” Pécsről a Nagyváradon élő fiához költözik.
50 évnyi folyamatos irodalmi munkásság után 1867-ben Lembergben jelent meg aSzéfer Bét Jehuda ve- Jiszráel című kötete, amely zömében talmudtudományi értekezéseket tartalmaz és néhány prédikációt. Lőw Izrael 1869-ben hunyt el Nagyváradon.

A Pécsi Izraelita Hitközség elöljárósága Löw érdemei elismeréseképpen 1894-ben elkészítette az arcképét és a hitközségi tanácsteremben kifüggesztette.

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története.
Budapest, 1966, 44-45. oldal

A TIOP-3.4.2-11/1-2012-0047 sz. Pécsi Zsidó Hitközség szeretetotthonának korszerűsítése c. projektnek köszönhetően a töredékére apadt közösség céljait ismét biztosítani tudja: modern, a lakók egészségügyi, mentális és kényelmi igényeit kielégítő idősotthon működtetését. A korszerűsítés hamarosan elkészül, a Dr. Szántó László Szeretetotthon 58 fő számára nyújthat a mai kor elvárásainak megfelelő ellátást.

Az otthonban olyan főzőkonyhát alakítottunk ki, mely alkalmas a kóser ételek elkészítésére is. Az épület lehetőségeihez képest növeltük a lakók kényelmét és higiénés ellátásának feltételeit, három új fürdőszoba és mosdóhelyiség, valamint három mozgássérült mosdó kialakításával, és új bútorzat beszerzésével.

A lakók nagyobb egészségügyi biztonságérzetét és egészségmegőrzését a jövőben nővérhívó rendszer, az újonnan kialakított betegszoba és az eddiginél nagyobb, modernebb orvosi szoba segíti.

Az épület egy külső lift megépítésével bővült, a teljes körű akadálymentesítésnek köszönhetően minden szintje megközelíthető mozgáskorlátozottak, vakok és gyengén látók, süketek és nagyothallók számára egyaránt.

Lakóink egy része a projekt keretében megismerkedtek a számítógép és az internet használatával, elősegítve ezzel a távoli családtagokkal való kapcsolattartást. Munkatársaink pedig szakmai felkészítő tréningeken vettek részt a minőségi szakmai munkavégzés érdekében.

A fejlesztés az Európai Unió támogatásából, részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap, részben az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósult meg.

Köszönjük a lehetőséget az Európai Uniónak, Magyarország Kormányának, Pécs M.J. Város vezetésének és Országgyűlési Képviselőinek.

A mai kor kihívása, és saját magunkkal támasztott elvárás is, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk mögött. A KEOP-4.10.0/E/12-2014-0106 sz. Energiatakarékossági beruházás a Pécsi Zsidó Hitközség Szeretetotthonában c. projektnek köszönhetően az immár dr. Szántó László Szeretetotthon névre hallgató intézményünk a legmodernebb technológiával rendelkezik:

A melegvíz ellátásunkat ezentúl napkollektor segíti, az áramot napelemekkel biztosítjuk, valamint az otthon minden fényforrását ledes világítótestekkel láttuk el. Minden régi épületnek a hőszabályozás a leggyengébb pontja, ezért a falak 15 cm-es hőszigetelést kaptak és a fűtőrendszer is teljesen átalakult. Az energiahatékonyságot növeli a külső nyílászárók teljes körű cseréje.

A fejlesztés az Európai Unió támogatásából valósult meg.

Köszönjük a lehetőséget az Európai Uniónak, Magyarország Kormányának, Pécs M.J. Város vezetésének és Országgyűlési Képviselőinek.

Forrás: Radnóti Ilona: 1848 és a pécsi zsidók, In: Pécsi Szemle, 1999 ősz, 15-23. oldal

Egy 1848 tavaszán kelt levél résztelete: “máskor többet / a zsidók Pécsett visszafogadtattak”

Ablakrács a belvárosban

Az 1840-es évek elején alakultak ki a pécsi zsidó közösség szerveződésének feltételei. A zsidó lakosok azzal fordultak a „Tekintetes Tanács”-hoz, hogy az nevezzen ki közülük egy elöljárót. Ezt a tanács nem tette meg, de megnevezett három türelmi joggal bíró személyt, akik közül maguk választhattak.
A nős férfiak vehettek csak részt a procedúrán, akik végül Fuchs Mórtválasztották meg. Ez volt az első lépés a szervezett hitközség megalakulásához.
1842-ben a városi tanács hozzájárult az imaház létesítéséhez, így a pécsi zsidók a Citrom utcában erre a célra telket és házat vásároltak. A templom felavatására 1843. szeptember 15-én került sor, melyen megjelentek a város más vallású tekintélyes polgárai is.

(Forrás: Radnóti Ilona: A Pécsi zsidók története I. In.: Pécsi Szemle, 1999. nyár, 11-19. oldal)

Padlásablak rácsa a belvárosban

Ullmann Károlynak (az I. részben említett Weiszmayer Márk vejének,) mint apósa eltartójának sikerült beköl-töznie Pécsre.  Ulmann és Engel idővel megözvegyültek, és bár commoránsként új családot nem alapíthattak volna, a hatóságok nem gördítettek akadályt nősülé- sük elé, amiben vélhetően kedvező anyagi helyzetük is szerepet játszott.  Ők a 19. század első évtizedeinek legmódosabb  pécsi polgára- ivá váltak, majd kockázatos üzleti vállalkozásaik miatt csődbe jutottak.
Elmondható, hogy a zsidók be (nem) fogadásával kapcsolatos pécsi gyakorlat alapvetően nem volt más, mint a többi szabad királyi városé. Kivételnek számított Szeged, ahol már 1798-ban 311 zsidó család élt. Pécsett 1831-ben mindössze 9 zsidó család.

1840. József rendeletei óta az 1840. évi XXIX. törvény volt az első lépés a zsidók emancipációja felé, melynek rövid szövege így szól:
1841. évi XXIX. törvénycikk a zsidókról

Addig is, mig a zsidók állapotjáról a törvény bővebben rendelkezik, ez úttal határoztatik:

1. § Mindazon zsidók, kik az Országban vagy kapcsolt Részekben születtek, valamint szinte azok is, kik az itteni lakásra törvényes úton engedelmet nyertek, ha ellenök erkölcsi magaviseletök tekintetéből bebizonyított alapos kifogás nincsen, az egész Országban és kapcsolt Részekben akárhol szabadon lakhatnak, – kivévén egyedül az 1791-dik esztendei XXXVIII. törvénycikkelyben említett bánya-városokat s azon helyeket, mellyekből a bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak.
2. § A fenálló feltételek mellett gyárokat a zsidók is állíthatnak, kereskedést és mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével is üzhetnek, s ifjaikat ezekben taníthatják, – azon tudományokat pedig és szép mesterségeket, miknek gyakorlatában eddig is voltak, ezután is gyakorolhatják.
3. § Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek; – továbbá kötelesek
4. § Minden okleveleket és szerződéseket a hazában és a kapcsolt részekben divatozó élőnyelven szerkeztetni.
5. § A mennyiben az izraeliták polgári telkeknek (fundus) szabad szerezhetése gyakorlatában lennének, az illy városokban ezen gyakorlat jövendőre nézve is megállapíttatik.
6. § Minden ezen törvénynyel ellenkező törvény, szokás, rendelet vagy határozat eltörültetik és megszüntetik.

A törvény életbe lépése után a pécsi magisztrátushoz 1841-től növekvő számban érkeztek lakhatási engedélyért folyamodó kérelmek. Ezeket általában rendre elutasították, mire a zsidók többsége jogorvoslásért a Helytartótanácshoz fordult. A Helytartótanács  minden esetben szigorúan ragaszkodott a törvények betartásához, és a kellően igazolt zsidók lakhatását engedélyezte. Így jutott a városba Grünwald Miksa posztó- és szövetkereskedő, aki üzletét a “Pécsi Püspökhöz” címezte (róla egyszer még elmesélek egy anekdotát); Schapringer Joachim terménykereskedő (akiről szintén pár szót szeretnék  ejteni később), vagy a Szigetvárról áttelepült szűcsmester Millhofer Sámuel, és Honig Dávid “német” szabó. A zsidó iparosok számára a céhtagság elnyerése lehetetlen volt, így – miként a kontárok – nem írhatták a cégtáblájukra a “mester”  címet.
A város polgárainak és hatóságainak kirekesztő törekvése a fenti törvény következtében tehát már nem vezetett eredményre. 1840-ben a városi hatóságok  12 zsidó családot tartottak nyilván, 1848-ban már 46-ot. A népesség létszáma a korábbi 67-ről 248 főre emelkedett.

(Forrás: Radnóti Ilona: A Pécsi zsidók története I. In.: Pécsi Szemle, 1999. nyár, 11-19. oldal)

1686 októberében a Ludwig Markgraf von Baden vezényelte osztrák császári seregek pár napos ostrom után elfoglalták Pécset.

Egykorú német metszet részlete Pécs 1686-os ostromáról

A török utáni első püspök, Radanay Mátyás Ignác (1687-1703), csak katolikusokat tűrt meg a városban. A más vallásúak vagy alávetették magukat annak, hogy megkeresztelje őket, vagy pár óra alatt el kellett hagyniuk a várost. A püspök esküt tetetett a polgárokkal, miszerint  ”…akár minémű néven nevezendő Római Apostoli szent hit ellen törekedőt és ellenkezőt állandó képpen közöttünk bé nem veszünk, és nem tartunk, és semmi képpen el nem szenvedjük.”

Ennek következménye, hogy csaknem  száz évig nem telepedhettek le Pécsett más vallásúak.

A Mária Terézia által adományozott városcímer

Mária Terézia 1780-ban Pécset a szabad királyi városok sorába emelte, a lakosság megszabadult a püspöktől, mint földes-urától. A latin nyelvű oklevél 1780. január 21-én közzétett szövegének negyedik pontjában, egy hosszú bevételi listában az olvasható, hogy ezek „a városban vagy a város területén időző zsidók és más nem polgárok taxáinak hasznával” együtt átadatnak Pécs szabad királyi város polgárainak.

Az oklevél 13. pontja ezt mondja: „Amint eddig minden nem igaz hithez tartozó ember a városban való letelepedéstől és polgárjog szerzéstől ki volt zárva, úgy a jövőben is érvényben marad a más-vallásúaknak ez a kizárása.” Azaz a városban továbbra is csak katolikus vallásúak telepedhettek le.

Baranya vármegye címere 1694-ből

Baranya Vármegye szintén nem tűrte meg a zsidókat, csak a 18. század utolsó harmadában nyílt meg az ide betelepülni kívánók előtt. A vidéki földbirtokosok  külön ú.n. „védelmi pénz” fizetése ellenében ekkor már megenged(het)ték  zsidók letelepedését a saját falvaikban, ha érdekeiknek ez épp megfelelt. A Helytartótanács 1783-ban megjelentette II. József rendeletét, amely lehetővé tette a zsidók szabad költözését (a bányavárosok kivételével), megengedte számukra az iskolalapítást, fölszabadította előttük a céhek által makacsul őrzött foglalkozásokat és megszüntette a megalázó jelek viselésének kötelezettségét az öltözetükön.
A rendelet megjelenése után rövidesen Jacob Mózes kért letelepedési engedélyt Pécsett. A város ezt – kell-e mondani – természetesen elutasította. 1785-benBachrach Lázár dohánykereskedő Hidasról nyújtott be letelepedési kérelmet. A városi tanács az ő beköltözéséhez sem járult hozzá, noha a pécsi királyi biztos, Széchenyi Ferenc, Bachrach beadványát támogatólag küldte tovább a városhoz.
Széchenyi megelégelte az uralkodó rendeletének ellenszegülő döntéseket, és a következő két kérelmezőnek, Weiszmayer Márknak és Fuchs Salamonnak a városi hatóság megkerülésével maga adott engedélyt a letelepedésre, rövid úton elutasítva a város utólagos tiltakozását.

Ezt követően majd két évtizedig nem költözött újabb zsidó a városba. 1807-ben már maga a város juttatta önszántából türelmi engedélyhez Lőwy Izraelt, aki vállalta, hogy cserébe katonai szolgálatot vállal a városért és  szükség esetén hadba vonul. A város tehát képes volt megfeledkezni a sokat és sokáig emlegetett esküjéről, ha érdeke épp összecsenget a zsidóéval. A “tolerált”  (megtűrt) státus egyébként igen becses volt a zsidók körében, mivel nemcsak végleges, hanem a fiú utódra átörökíthető volt. Pécsett az özvegyen maradt feleséget is tolerált személynek kezelték, amíg új házasságot nem kötött. Így Fuchs özvegye maradhatott a városban, míg Lőwy özvegyét és annak új férjét, miután a magisztrátus felszólítása ellenére nem hagyták el a várost, karhatalommal távolították el.

Forrás: Radnóti Ilona: A Pécsi zsidók története I.
In.: Pécsi Szemle, 1999. nyár, 11-19. oldal